Fizetési meghagyás

Fizetési meghagyás a gyakorlatban

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem lényegében egy nyomtatvány kitöltését és a kitöltött nyomtatvány elektronikus úton történő eljuttatását jelenti a közjegyzői kamara felé. Az elektronikusan benyújtott kérelem alapján a közjegyző bocsátja ki a fizetési meghagyást. A fizetési meghagyás egy felszólítást is tartalmaz, mely szerint 15 napon belül nyilatkoznia kell, hogy elismeri-e a tartozást. Ha az adós nem nyilatkozik 15 napon belül vagy a tartozását elismeri, akkor a fizetési meghagyás jogerőssé válik és akár végrehajtó útján is behajtható a követelés.

Az ábra magyarázata:

• 1. Pénztartozás keletkezése: a tartozás első követelése (amennyiben az önkéntesen nem teljesít) egy fizetési felszólító levél küldése. Ha az adós a felszólító levél hatására megfizeti tartozását, akkor az ügy itt befejeződik, a tartozás megfizetése megtörtént.
• 2. Fizetési meghagyás: ha az adós a felszólító levél hatására sem fizet, akkor fizetési meghagyásos eljárást kell kezdeményezni. A fizetési meghagyást ügyvéd készíti el, elektronikus aláírással ellátva a kitöltött nyomtatványt feltölti a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerébe. A benyújtott kérelmet az informatikai rendszer egy közjegyzőhöz továbbítja, aki a későbbekben kibocsátja a fizetési meghagyást és megküldi postán az adósnak. Ha az adós a meghagyás kézhezvételét követően elismeri tartozást vagy a megadott 15 napos határidőn belül nem nyilatkozik, akkor a fizetési meghagyás jogerős lesz. Ha a jogerős meghagyást követően az adós önkéntesen teljesít, akkor az eljárás ebben a szakaszban megáll. Ha jogerősség után sem fizet, a jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtási eljárást lehet kezdeményezni (ábra 4. pont). Ekkor a bírósági per, mint eljárási szakasz kimarad, mert a jogerős fizetési meghagyásnak ugyanolyan a hatálya mint egy jogerős bírósági ítéletnek. Ha az adós a meghagyás kézhezvételét köbvető 15 napon belül a közjegyzőnek jelzi, hogy nem ismeri eltartozását (ellentmond), akkor az eljárás innentől kezdve peres eljárássá alakul.
• 3. Bírósági per: az adós ellentmondását követően a közjegyző az iratokat megküldi az illetékes bíróságnak, amely a polgári peres eljárás szabályai szerint tárgyalást tűz ki, majd az eljárás befejezésekor ítéletet hoz. A jogerős ítéletet követően, amennyiben az adós önkéntesen nem fizet a végrehajtóhoz lehet fordulni.
• 4. Végrehajtási eljárás: a fizetési meghagyás vagy a bírósági ítélet jogerőssé válást követően végrehajtási lap kitöltésével indítható. A végrehajtási lap hasonló nyomtatvány a fizetési meghagyás nyomtatványáshoz: minden olyan adatot tartalmaz, ami alapján a végrehajtó a tényleges végrehajtási cselekményeket elvégzi. Ez a nyomtatvány szintén elektronikus úton kerül a közjegyzői kamara rendszerébe az ügyvéd elektronikus aláírásával ellátva. A végrehajtási eljárásban az adós bankszámlája, ingó- és ingatlan vagyona is az eljárás tárgyát képezi. Az eljárásban a végrehajtó által behajtott összeg kerül a végrehajtást kérőhöz.

Eljárási költségek:

• Fizetési meghagyásos eljárásban: a követelt összeg 3 %-a, de legalább 5.000,- Ft
• Bírósági szakasz: a fizetési meghagyásos eljárásban megfizetett 3 % -on felül további 3 %-a a követelt összegnek.
• Bírósági szakasz: a fizetési meghagyásos eljárásban megfizetett 3 % -on felül további 3 %-a a követelt összegnek.
• Végrehajtási eljárásban: a követelt összeg 1 %-a, de legalább 5.000,- Ft.

Az eljárási költségeket valamennyi esetben az eljárás megindítása előtt kell megfizetni, ellenkező esetben az eljárás nem indul meg. Az eljárási költségen felül a megbízót terheli az ügyvédi költség (az ügyvédi megbízási díj) is.

A fizetési meghagyással kapcsolatos alapvetõ jogszabályok

• 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról
• 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról
• 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrõl
• 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
• 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet a közjegyzõi díjszabásról
• 28/2010. (V. 12.) IRM rendelet a fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülõ ügyviteli és iratkezelési szabályokról
• 26/2010. (V. 11.) IRM rendelet a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyásos eljárást követõ végrehajtás elrendelése iránti eljárásban az eljárási díj, a végrehajtási díj, a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendõ díj megfizetésének módjáról és visszatérítésérõl, valamint a másolati díj mértékérõl, megfizetésének módjáról és visszatérítésérõl
• 25/2010. (V. 7.) IRM rendelet a fizetési meghagyásos eljárásért és a fizetési meghagyásos eljárást követõ végrehajtási eljárás elrendeléséért fizetett eljárási díjból és végrehajtási díjból, valamint a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetett díjakból származó bevétel felosztásáról, továbbá az egyes közjegyzõket megilletõ összeg kiszámításának módjáról
• 24/2010. (V. 7.) IRM rendelet a fizetési meghagyásos eljárás során érvényesülõ költségkedvezmény elõfeltételeirõl, engedélyezésérõl, megvonásáról és a költségek elõlegezésérõl, továbbá az elõlegezett, valamint a nem elõlegezett költségek megfizetésérõl és behajtásáról, a költségkedvezmény engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról
• 22/2010. (V. 7.) IRM rendelet a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban alkalmazandó papír alapú és elektronikus ûrlapokról
• 34/2008. (XII. 31.) IRM rendelet a fizetési meghagyásos eljárás ûrlapjairól

Nyíregyháza, Debrecen, Budapest, Szeged, Miskolc, Pécs, Győr, Kecskemét, Székesfehérvár Szombathely, Szolnok, Tatabánya, Érd, Kaposvár, Sopron, Veszprém, Békéscsaba, Zalaegerszeg, Eger, Nagykanizsa, Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Salgótarján, Szekszárd, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló Hajdúdorog, Balmazújváros, Hajdúnánás, Mátészalka, Kisvárda, Berettyóújfalu, Tiszavasvári